Ott állsz, és pontosan érzed, mi lenne a helyes.

Van egy pillanat, amikor az ember lendülete megtörik, és már nem viszi tovább ugyanaz az erő, amely eddig mozgásban tartotta. Mintha valami belül megfeszülne, és nem engedné tovább ugyanazon az úton. Kívül talán zajos még a helyzet, egymásnak feszülnek a szavak, ütköznek a vélemények, felizzanak az indulatok. Az ember körül zajlik az élet,...

A relativizálás: amikor az igazság magyarázattá válik

A fények már tompábbak, a beszélgetések elhalkulnak, a levegőben ott van az a különös izgalom, ami mindig azelőtt érkezik meg, hogy elhúzzák a függönyt. Mintha sűrűbb lenne a levegő, mintha gyorsabban verne a szív. Ilyenkor szoktuk mondani: valami készül.

Van egy pont az átkelés után, amikor az ember észreveszi, hogy már nem a múlt fáj, hanem a jövő bizonytalan. Az első rész még arról szólt, mi maradt végleg mögöttünk, és miért nem volt többé ott maradásunk. Itt viszont már nem ez a kérdés válik hangsúlyossá, hanem az, hogy mit kezdünk azzal, ami most előttünk van, akkor is, ...

Ezek az írások azért születnek, mert a Neptunusz 2026. január 26-án végleg átlép a Kos jegyébe, és egészen 2039-ig ott marad, alapjaiban áthangolva azt, ahogyan hitről, irányról és önmagunk képviseletéről gondolkodunk.

Ezt a mondatot az asztrológia tanáromtól hallottam először: Akkor még csak csendben elraktároztam, mint egy ütős mondatot, de nem bontottam ki igazán. Most viszont ebben az időminőségben nyert igazi értelmet.

Néztem egy podcastbeszélgetést Müller Péterrel. Szeretem őt hallgatni, és most sem csalódtam. Végig lekötötte a figyelmemet: nem volt benne semmi erőlködés, semmi hatásvadászat. Csak figyelem, lassúság, és az a ritka bátorság, amikor valaki ki meri mondani az egyszerű igazságokat.

Nem nagy fogadalmakkal, inkább apró csodákkal – azokkal, amiket csak akkor veszel észre, ha nem rohansz el mellettük. Kívánom, hogy 2026-ban legyenek mély beszélgetéseid, olyan nevetéseid, amelyek nem csak jólesnek, hanem a lelkedet érintik. Legyen ez egy lassabb év. Olyan, amiben van idő beszélgetni, nevetni, egymásra figyelni.

Volt már, hogy érezted: "most kellene megtörténnie" — és az élet mégis megállt egy pillanatra?Mintha maga az idő mondta volna: "még nem."

A Szaturnusz a zsúfoltságot akadállyá formálja, hogy rákényszerítsen a rendrakásra, és végül felszabadultabb élethez segítsen.

Létezik egy olyan fogalom, amit gyakran "karmikus folyosóként" említenek az asztrológiában: a karmikus folyosó olyan "útvonal", ahol a múltból hozott leckék találkoznak a jelen élet lehetőségeivel, és az asztrológiai térképen követhető, merre kell "haladnia" a léleknek.

Ha a szeretetet egy mondatban kellene definiálnom, talán így fogalmaznék:

Közel másfél hónap telt el a Jang Fa Sárkány évéből – kíváncsi lennék, kit hogyan érintett eddig, éreztétek-e a megmozdulást, elindulást, lendületet avagy inkább a kellemetlen, felkavaró élmények, események sokasága zúdult rátok?Régóta érlelődik bennem a gondolat, hogy írjak kicsit részletesebben és "személyre szabottan" azokról a helyzetekről,...

A gondolat és az idea a lélek hozzáadása nélkül nem képes teremteni!

Három hét visszavan még a Jin Föld Kecske hónapból, ezért szeretnék plusz segítséget nyújtani azoknak, akiknek ez az energia nagyobb feladatot hozott és úgy érzik, mankóra van szükségük a mindennapi történések mögötti okok megértésére és feloldására.