Négyoszlopos Sorselemzés
Kínai asztrológia, mint az önismeret egyik eszköze
Bennünk rejtőznek azok a sarkos feladataink, amiket hogyha harmóniába hozunk, ha ténylegesen "ráállunk" a megvalósításukra, akkor az egész életünk egyenesbe jön - mint mikor az utolsó puzzle darabot végre beilleszted a helyére! Igyekszem a konzultációt úgy összeállítani, hogy egyértelmű legyen a fontossági sorrend, mint ahogy az életben egy egyszerű bevásárlást vagy házi munkát is jól meg kell szervezni, hogy a lehető leghatékonyabb legyen. ( Ezt a legtöbben akkor tapasztalják meg, amikor gyermekük születik avagy elköltöznek otthonról.) Egymást érik a megtapasztalások, a külső nehezítések és elbizonytalanodik az ember: biztosan jól csinálom, a helyes úton megyek-e, nem kellett volna az előbb elkanyarodnom?
Az első és legfontosabb az, hogy tudjuk: adni vagy kapni jöttünk-e erre a világra?
Miért fontos ez? - kérdezheted joggal! A válasz: aki adni jött vagyis az asztrológia nyelvére lefordtíva energetikailag erős a képlete, nos az ő feladata az, hogy mindig minden körülmények között adjon. Ez nem is lenne annyira nehéz, viszont a lényeg az önzetlenség - ez már keményebb dió. Egy icikepicike hátsó gondolat sem lehet arról, hogy most megteszem x.y-nak amit kért, és cserébe viszonozza majd.
Akinek energetikailag gyenge a horoszkója, ő az alázat karmájával született - tehát feladata, megtanuljon kérni! Emellett fontos számára az is, hogy tudjon segítséget elfogadni és befogadni azt, amit nyújtanak neki (nem pedig azt várni, amit ő szeretne kapni). Ez azért nehéz, mert ezzel az energiával a legtöbben inkább leharapják a nyelvüket, de semmi pénzért nem kérnének segítséget! Pedig ha tudnák, hogyha ők kérnek, mindig, hangsúlyozom, MINDIG jön segítség.
Rögtön utána a következő érdekesség: vajon harmóniában állnak-e az elemek a képletemben vagy pótolnom kell-e valamelyiket? A kínai asztrológia az 5 elem tanára épül, s azt vizsgálja, hogy ezek hogyan, hol és mi módon jelennek meg a személyiségünkben. Természetesen nem konkrétan a tüzet vagy a fémet keressük, mint anyagot, hanem ezekhez az őselemekhez rendelt tulajdonságokat, személyiségjegyeket.
Ha hiány jelentkezik valahol, azt rögvest érzékelni lehet, mert az őselemhez tartozó feladatok és megélések bizony nehézségeket fognak okozni nekünk, hisz nincs emlékünk róla, hogy ez bennünk lenne, hogy valaha is birtokoltuk volna.
Mi lehet itt a feladat és a cél? Természetesen a hiányzó őselemek bevonzása! Erre is megvannak a megfelelő módszerek (még szép )!
Aztán itt a következő érdekesség: a jin-jang egyensúly! Túlgondolom? Rágódom, tépelődöm? Esetleg gondolkodás nélkül belevágok - ahogy esik úgy puffan? Csomó kombinációs lehetőség, de nem is hinnénk mennyire fontos ezeket harmóniába hozni.
Nagyjából ez a "gerince" egy elemzésnek, és utána jön a kibontás és a finomítás - mint mikor kész a piskóta, kitaláltad azt is, milyen ízű lesz a töltelék, és fel kell díszítened a szülinapi tortát! És igen - ez a legizgalmasabb és legkreatívabb része, ahogy kibontódik és láthatóvá válik egy ember jelleme, személyisége, a boldogságával és a küzdenivalóival együtt. És a tortán a kis tejszínhabrózsák egy-egy trigon, oppozíció, önbüntetés, Sorsoszlop - mind-mind árnyalja és teljesebbé teszi a képet!
Várlak szeretettel, ha úgy érzed tudok neked útmutatást, segítséget, kis kapaszkodót adni ahhoz, hogy ebben a felgyorsult, teljesítményorientált (és valljuk be, néha lelketlen) világban boldogabb, kiteljesedettebb legyél! :)
Bizonyos élethelyzetekben önazonosságra és őszinteségre van szükség - ebben benne van az is, hogy próbálod kiegyensúlyozni saját magadban a szenvedélyes és a logikus oldaladat. Választanod kell: agyból vagy szenvedélyből dönts-e? Az agyi rész általában az egó szokott lenni – viszont az az igazság, hogy az egó csak a múltból tud táplálkozni. Tekints rá úgy, mintha csupán egy feljegyzés lenne a múltról – viszont ami a múltban történt, ott nincs recept a jövőre, mert a jövő még ismeretlen, még nem történt meg. Amikor valami újat szeretnél teremteni az életedben, ahhoz egy olyan recept kell, amit még nem ismersz. Mert ha ismernéd, már megteremtetted volna, igaz? Nem azt mondom, hogy ne vedd számításba a logikus következtetéseket, de nem ott szokott lenni a recept a nagy áttörésekhez.
-Skribek Nikolett -
Tervek,, amik nem valósulnak meg - vajon miért?
Nagyon sokszor, amikor tervezel, egy bizonyos nézőpontot tartasz a fókuszodban és egy bizonyos végkimenetelt képzelsz el. Ez amúgy nem lenne gond, csakhogy! Van egy csomó más kimenetel, amit ilyenkor nem látsz, ezért figyelembe sem tudod venni. Csomó más lehetőség nem tud megjelenni az életedben, ami akár jobb és szebb lenne a számodra az általad megtervezett célnál. Ezért ilyenkor az élet egy picit megállít. Elkezd egy másik mederben folyni, mint a te saját elképzelésed és ezáltal tuljadonképpen felébreszt. Ilenkor nem az a lényeg, hogy elkezdd magadat szidni, csupán annyi, hogy megnézd :
- Milyen választásaid lehetnének még?
- Milyen vágyaidat nem merted eddig akár magadnak sem megfogalmazni?
Amikor ezeket a kérdéseket felteszed, akkor egy új lehetőség tud belépni az életedbe, ami lehet hogy más pályára visz, de hidd el, az lehet a réginél sokkal boldogabb a számodra. Hagyd, hogy az élet áramoljon és engedd meg, hogy elvigyen oda, ahol a legjobb a számodra. Ebben óriási segítség az Önismeret - ahhoz meg egy kapaszkodó az asztrológia; egy út, amin ha elindulsz, tudatosabbá és be/elfogadóbbá válsz nem csupán magaddal, hanem másokkal szemben is!
"Átkozottul furcsa dolog az élet. Mindent megteszünk, hogy kézben tartsuk a dolgainkat, mégis azok az események formálnak át minket a leginkább, melyekre nincs hatásunk."(Fredrik Backman)
Hogyan tudod megkülönböztetni az intuíciót az egótól? Amikor azt érzed, hogy bekapcsol egy félelem, nem mindegy, hogy melyik hang beszél hozzád: az intuíciódé-e vagy az egódé? A kettő között úgy tudsz különbséget tenni a legkönnyebben, hogy az intuíció bátorít az egó pedig védelmez. Amikor ez a hang vagy sugallat próbál valamitől megvédeni, akkor az az egó szokott lenni. Merthogy próbálja elkerülni a csalódást, a félelmet – tehát mindent megpróbál megtenni, hogy megvédjen téged minden rossztól. Csak ilyenkor az a baj, hogy magától a tapasztalattól is próbál megvédeni, hogy meg se próbáld, mert kiszámíthatatlan a kimenetele. Ezért inkább szinte megbénít, lezár, és azt mondja, hogy ne menj sehova. Igaz, hogy már egy tök elavult helyzetben vagyunk, de ezt már ismerjük, ez kényelmes, ezen nem kell változtatni; ne aggódj, mert ez a biztonságos. Ezek az egó hangjai. Amikor az van, hogy félünk tőle, meg izgulunk, hogy jaj mi lesz, de közben meg nagyon akarjuk – és ott van bennünk az a gondolat, hogyha valaki azt mondaná, hogy nem kell félnünk, mert tuti a siker, akkor azonnal mennénk – na, az az intuíció! Viszont ez az őszinte hang, ami arra ösztönözne, hogy ha félünk is, merjünk kockázatot vállalni! -Skribek Nikolett-
