Ciklus és ritmus törvénye – az IDŐ

Ezt a törvényt mindenki megfigyelheti a saját életében – a teremtésben minden ciklikusan történik, van egy ritmus, egy ismétlődés, mint ahogy az éjszakák és nappalok vagy ahogy az évszakok váltják egymást. Ugyanilyen az is, amikor a harmonikus és a problémás időszakok váltakoznak.

Hogyan kell élnünk ahhoz, hogy ezzel a metafizikai törvénnyel harmóniában legyünk?

Két dolgot kell itt kiemelni, az egyik az idő (Szaturnusz) - a másik a fontosság, a hierarchia (Jupiter).

Amikor valamit türelmetlenül azonnal meg akarok szerezni, akkor nem veszem figyelembe ezt a törvényt. Bizonyos dolgokat akkor érünk el és akkor tudjuk megvalósítani, ha erre megértünk szellemileg. Például egy párkapcsolatot sem lehet idő előtt beimaginálni, bevonzani, hanem meg kell várni, hogy az ember személyisége és szelleme megérjen arra, hogy egy harmonikus kapcsolatban vehessen részt.

Itt az a fő probléma, hogy ha siettetjük a dolgokat, akkor átugorjuk azokat a fejlődési szakaszokat, amelyek szükségesek és fontosak ahhoz, hogy tényleg jogosan kapjuk meg azt amit szeretnénk. Azért nevezik ezt az Idő törvényének, mert arról szól, hogy mindennek ki kell várni az idejét. A teremtés törvénye sem működik azonnal, ezt mindenki láthatja – szeretnénk valamit, elképzelünk valamit, de az nem fog azonnal megjelenni, hanem mindig egy bizonyos idő után, amikor annak létjogosultsága van. Általában azt szoktuk tapasztalni, hogy akkor valósul meg egy ilyen elképzelés, amikor már szinte teljesen lemondtunk róla, el is felejtettünk, már nem foglalkozunk vele. Ez azért van így, mert megvan az ideje a vetésnek, megvan az ideje az aratásnak.

Ennek az időnek a megélése a felelősséggel is kapcsolatos – például bizonyos megegyezett találkozókra időben odaérünk-e, előadásokra időben odaérünk-e, munkába időben odaérünk-e? Nem szabad más idejével visszaélni, nem szabad más idejét a saját céljaink szerint manipulálni. Hiszen az, aki rendszeresen elkésik valahonnan, az megszegi ennek a Ciklusnak és ritmusnak a törvényét. nem csak az én időmet szóróm szét, hanem a másik idejével is visszaélek (visszafelé fejlődök). Hiszen miközben a másik rám vár, nem azt csinálja, amit szeretne. Nagyon fontos az, hogy az időért felelősséget vállaljak, tehát mindig időben legyek ott, ahol lennem kell. Amikor a saját időmmel élek vissza, akkor olyat csinálok, ami nem használ a fejlődésemnek.

A jelen civilizációnk egyik nagy problémája pontosan az, hogy nem veszi figyelembe ezt a törvény és mindent azonnal akar, mindent azonnal ki akar erőszakolni a természettől és a szellemtől is.

A depresszió vagy a pánikbetegség például pont egy ezzel kapcsolatos probléma, amikor nincs türelmünk és nincs bizalmunk kivárni azt, hogy a dolgok úgy alakuljanak, ahogy szeretnénk. Hanem mindent azonnal akarunk, mindent azonnal ki akarunk erőszakolni a világból és ez vezet depresszióhoz és pánikbetegséghez is. Tehát az idő törvénye azt jelenti, hogy tudni kell mikor kell a "vetéssel" foglalkozni, és mikor az "aratással". Vagyis a munkám gyümölcse nem azonnal érik be, hanem mindig a megfelelő időben.

A felelősség azt jelenti (ami az asztrológiában a Szaturnuszhoz kapcsolódik, ugyanúgy, ahogy a türelem is), hogy képessé kell válnunk arra, hogy türelmesen kivárjuk azt, hogy a dolgok megtörténjenek.

Aki képes harmóniába kerülni ezzel a törvénnyel, azon látszik, hogy nem siet sehova, nem türelmetlen, kivárja mindig, hogy a dolgok úgy alakuljanak, ahogy kell. Nem késik el sehonnan, de túl korán sem megy - az, aki az Idővel harmóniában van, az van harmóniában ezzel az egyetemes törvénnyel. Meg kell tanuljuk azt, hogy ne siessünk sehova, meg kell tanuljuk azt, hogy nem kell rohanni, mert úgysem tudunk többet megvalósítani egy életben, mint amennyit egyébként is meg tudnánk. Attól, hogy mindent azonnal akarunk és rohanunk, és türelmetlenek vagyunk, attól nem lesz több élvezetben részünk. Ez megint az embernek az a nagy problémája, hogy azt hiszi, hogy azért született a világra, hogy minél több élvezetre tegyen szert és mindig úgy érzi, hogy nem elég az élvezet, nem elég a boldogság, több kell, mindenből több kell. Egyfolytában erőlteti, egyfolytában ki akarja csikarni a létezéstől ezeket az örömteli pillanatokat, a boldogságot, az élvezeteket és így türelmetlenné válik. Egyre többet akar és egyre gyorsabban, és nincs türelme kivárni, hogy a dolgok megérjenek, már azelőtt aratni akar, mielőtt egyáltalán elvetné a magokat.

Egy gyógyulási folyamat is alkalmazkodik ehhez a törvényhez, nem múlik el egy betegség azonnal, ahogy megoldottuk a konfliktust, megoldottuk a problémát. Azzal, hogy megoldunk egy problémát, felfedezzük egy betegségnek az okát, azzal elindul a gyógyulási folyamat, de az egy ciklus, egy ritmus szerint később nyilvánul meg. Később gyógyulunk meg fizikailag, mint ahogy felfedeztük azt a problémát. A Szaturnuszi 7 éves ciklusok azok, amelyek az ember életében lezáró ciklusok, ami azt jelenti, hogy bármilyen betegségből maximum 7 év alatt ki lehet gyógyulni.

Hiába szeretnék én bevonzani bármilyen módszerrel dolgokat, hogyha azok nem veszik figyelembe a Ciklus és ritmus törvényét. Amikor türelmetlenül ki akarom elégíteni a vágyaimat, annak negatív következményei vannak. Kell számolnom azzal, hogy azáltal, hogy hamarabb akarok aratni, mint ahogy megérne a "termése" annak, amit elvetettem, éretlen lesz az a mag és nem fogja szolgálni azt, amit szerettem volna.

Ez a törvény a fontossággal is kapcsolatos – tehát kell, hogy legyen egy belső hierarchia ahhoz, hogy az ember tudja, hogy mikor mit érdemes csinálni. Legyen egy fontossági sorrend, ami szerint az életét vezeti. Bizonyos időszakokban bizonyos dolgok fontosak, más időszakban más dolgok fontosak – ha az ember ezt nem tudja felmérni, akkor időzavarba kerül. Ez pánikot, depressziót okoz, mert úgy érzi, bármit tesz, annak nincs eredménye, sőt, negatív következménye van, nem valósulnak meg úgy a dolgok, ahogyan szeretné. A belső hierarchia az értékítéleten alapul, tehát meg kell vizsgáljuk, hogy mi értékes számunkra és mi kevésbé értékes. A fejlődésünk szempontjából értékesebb dolgoknak kell elől lenni, a kevésbé értékesnek hátul – ez alapján tudni fogjuk, hogy mikor mi a teendőnk.

Nem lehet egy hétvégén megvilágosodni! A szellemi fejlődés sem képes kikerülni a Ciklus és ritmus törvényét! A szellemi fejlődés is egy képzeletbeli spirálon halad, hiszen vannak időszakok, amikor fogékonyabb vagyok a szellemi dolgokra, máskor meg nem – ezeket nem lehet kikerülni.

Nem lehet lemaradni semmiről, hiszen mindennek eljön az ideje – ez csak az embernek egyfajta irracionális félelme. Azokról a dolgokról, amik fontosak és szükséges a fejlődés szempontjából nem lehet lemaradni. Amiről lemaradtunk, arról nemhiába maradtunk le! Amikor meg ott lett volna az ideje, hogy megtegyük a szükséges fejlődési lépéseket, de nem figyeltünk, az is jelzi, hogy nem vagyunk harmóniában az idővel, nem tudunk bánni vele. Akkor mondjuk, hogy elszalasztottuk a lehetőséget – de ha erre a lehetőségre szükségem van, akkor azt a Sors újra oda fogja tenni. Hiszen a boldogság az csak egy következménye annak, hogy JÓL csináltuk – ez az aratás időszaka! Tehát nem tudunk boldognak lenni azelőtt, hogy megtettük volna azokat a lépéseket, amelyeknek a következménye a boldogság.

János-Széll István